Az érelmeszesedés
Az érelmeszesedés kialakulása hosszú, több évtizeden át tartó folyamat. Következményeként a szívizominfarktus, az agyi keringési zavarok vagy stroke, alsóvégtagi érszűkület, agyvérzés fordulhat elő. A betegség kialakulásának rizikófaktorai a magas vérnyomás betegség, a magas koleszterinszint (5,2 mmol/l felett), a magas triglicerid szint (1,8 mmol/l felett), a dohányzás, a telített zsírban gazdag mértéktelen táplálkozás és a túlsúly, a stresszes életmód és a mozgásszegénység, de ide tartozik a cukorbetegség is. Nem befolyásolható rizikófaktorok közé soroljuk a genetikai meghatározottságot, amikor a családban előforduló halmozódás a magas vérzsírok és szívbetegségek viszonylag már fiatal korban jellemzőek. A nőknél a menopauza utáni ösztrogén hiányos állapot is rizikófaktor, hiszen az ösztorgén addig az erek védelmében fontos szerepet játszott.
Az érelmeszesedés kialakulásának fázisai
Az érfal veszít rugalmasságából, megkezdődik a plakképződés, mely koleszterint és kálciumsókat tartalmaz. Az elmeszesedett plakk burkolata, az érfal megsérül (plakkrepedés) és ezen a repedésen beindul az alvadási folyamat. Kialakul a vérrög, mely jelentősen szűkíti az ér átjárhatóságát, egyre kevesebb mennyiségű vér tud átjutni keresztmetszetén, majd is zárhatja teljesen. Ez a szervek vérellátását korlátozza, melyek károsodnak.
Megfelelően összeállított étrenddel – amennyiben fennáll- csökkenthető a testsúly, vele együtt legtöbbször a vérnyomás, csökkenthetjük a koleszterin szint.
A koleszterin
A koleszterin a szervezet számára fontos, megtalálható minden sejtfalunkban, hormonok kiindulási anyaga. A koleszterin a szervezetben két forrásból származik. Táplálékokkal juttatjuk be, valamint a szervezetben is termelődik. A vérben az LDL szállítja a koleszterint a szervek szöveteihez. Ha a véráramban sok az LDL (több,mint 3mmol/l), lerakódhat az érfalon, érelmeszesedést, majd érszűkületet okoz. Ha sokáig kering a vérben, akkor az érfalat túlzott mennyiségű koleszterinnel látja el. A magas koleszterin szint pedig plakk képződéshez vezet. A HDL vagy védő koleszterin az érfalról a máj felé irányuló koleszterin transzportért felelős. Ezért fontos szerepet játszik az érelmeszesedés ellen, az artériák koleszterintől való mentesítésében.
Mitől lesz magas a koleszterinszintem?
Előfordulhat örökletes úton zsíranyagcsere zavarban, pajzsmirigy betegségben. A legtöbb esetben a helytelen táplálkozás a fő kiváltó ok. A zsírban gazdag állati eredetű élelmiszerek és az élelmiszerekben lévő koleszterin tartalom, a rostszegény táplálkozás következtében megemelkedhet a koleszterinszint a vérben.
Ha Ön dohányzik, magas a vérnyomása, cukorbeteg, vannak időnként szívtáji szorító fájdalma, volt a szülőknél az 50. évük előtt infarktus, vagy fogamzásgátló tablettát szed, akkor mindenképp oda kell figyelni koleszterin szintjükre!
Hogyan tudom csökkenteni a koleszterin szintemet? Helyes táplálkozással!
Az LDL szint csökkenthető
Állati eredetű (telített) zsírsavak fogyasztásának csökkentésével, a transz zsírsavak fogyasztásának csökkentésével. Magas a transz zsírsav tartalma a chipseknek, pattogatott kukoricának, a gyorséttermi ételek, és egyes pékipari termékek. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak közül az omega9 zsírsav (olíva olaj) fogyasztását előnyben kell részesíteni, valamint a napi rostbevitelünket emelni szükséges. Elhízás esetén a növényi olajak használata is csak kis mennyiségben javasolt!
A HDL szint növelése
Omega-3 zsírsavak, az Omega 9-zsírsavak fogyasztásának emelésével. A kis mennyiségű vörösbor (napi 2dl) fogyasztása előnyös a HDL koleszterin emelésében, és a mozgás is kedvezően hat a koleszterin szintre, emeli a védő HDL-szintet, és ezzel csökkenti az LDL-szintet.
Az élelmi rostok
Az élelmi rostok bőséges bevitelével csökkenthetjük a vér össz.koleszterin szintjét.
Triglicerid
A szívizominfarktus kockázati tényezője a magas triglicerid szint. Fokozódik az infarktus veszélye, ha ez alacsony védő (HDL) koleszterin szinttel társul. A diétában az önálló jelentkező magas triglicerid szintnél a szénhidrát bevitelét, alacsony védő koleszterinnel együtt jelentkező magas triglicerid szintnél a szénhidrátok (cukrozott pékáruk, elsősorban fehérkenyér, mellett a zsírokat (állati zsír, szalámik, kolbászok, tepertő, szalonna, zsíros húsok, zsíros májkrém) is korlátozzuk. Szénhidrátokból is képződhetnek zsírvasak. Különösen fontos a szénhidrát fogyasztás korlátozása a hasra lokalizálódó, alma típusú elhízottaknál, hiszen ez a fajta típusú elhízás kedvez a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának. A magas cukortartalmú gyümölcsök és az alkohol jelentősen emelheti a triglicerid szintet.
Homocisztein
A rizikófaktorok sorába tartozik a a megemelkedet homocisztein (aminosav) szint is. Magas homocisztein szint esetén nagyobb az esély a trombózis kialakulására. A magas homocisztein szint csökkenését, így egy kedvezőbb állapotba való jutást eredményezi a folsav, a B6-vitamin és a B12 vitamin.
Dohányzás
Dohányzás (önálló rizikófaktora az érelmeszesedésnek.) Hatására romlik a szövetek oxigénellátása, csökken a HDL-koleszterin szint, fokozódik a vérlemezkék összecsapódása, ezáltal a trombózishoz vezető korfolyamatokat ugyanakkor emelkedik a szívizom infarktus kialakulásában szerepet játszó trigliceridek koncentrációja. A nikotinnak érszűkítő hatása van. A cigaretta füstjéből a nikotinon kívül közel 300 féle káros anyagot mutattak ki. A szén-monoxid hatására romlik a szövetek oxigénellátása.
Antioxidánsok
Az A-vitamin előalakja a béta karotin, az E-vitamin és a C-vitamin, a szelén, a cink segítik a szervezet antioxidáns rendszerének működését úgy, hogy gátolják az oxidatív folyamatokat a szervezetben, fontos szerepet játszva az erek védelmében. Az érelmeszesedés folyamatát gátolják, és a már kialakult érelmeszesedés rosszabbodását késleltetik. Az antioxidánsok forrásai a sokféle (sárga, narancs, piros, vörös, bordó, zöld) színből összeválogatott zöldségek és gyümölcsök. A bőséges nyers zöldség és gyümölcsfogyasztással nincs szükség az antioxidánsok étrend kiegészítő formájában történő bevitelére!
Flavonoidok
A flavonoidok a növényvilágban elterjedt gyógyhatású vegyületcsoport, biológiailag aktív hatóanyagok. A flavonoidok csökkentik a vér koleszterin szintjét, gátolják a vörösvértestek összecsapódását, ezáltal a vérrögök képződését. Erős antioxidáns hatással bírnak.
Vigyük be természetes úton az alábbi flavonoidokat!
- Kvercetin: lilahagyma, vöröshagyma, spenót
- Kempferol: brokkoli
- Miricetin: eper, szeder
- Luteolin: zeller zöld
- Apigenin: zeller zöld, fehérrépa
Fitoszterinek
Koleszterint kizárólag állati eredetű élelmiszer tartalmazhat. Sok növény tartalmaz a koleszterinhez hasonló szerkezetű vegyületeket. Ezeket szterineknek vagy fitoszterineknek nevezzük. Ezek főleg a növényi olajokban találhatók. Diétás alkalmazásuk koleszterincsökkenést eredményezhet. A növényi szterinek a koleszterinnel a vékonybélben oldhatatlan komplexet alkotnak, melyek a széklettel ürülnek. Amennyiben táplálkozásunkkal megfelelő mennyiségű szterint veszünk magunkhoz a vékonybélből kevesebb koleszterin szívódik fel a keringésbe, mivel a szterin kiszorítja annak egy részét. Ehhez a kedvező hatáshoz napi legalább 2000 mg szterinre van szükség.
Szterin források 100g-ra vonatkoztatva:
Szezámmag: 700 mg, lenmag: 200 mg, búzacsíra olaj: 1500 mg, kukoricacsíra olaj: 1400 mg, mogyoró: 200 mg, kesudió: 160 mg.
Sóbevitel csökkentése
A magyar lakosság a szükségesnél háromszor-négyszer több sót fogyaszt. A túlsózott élelmiszerek: füstölt húsok, sajtok, konzervek felelősek. Kerüljük a sózott sütőipari termékeket: sós kekszek, ropi, perec, a sózott olajos magvakat, a fűszersókat, a sózással tartósított krémeket: gulyáskrém, fokhagymakrém, sós savanyúságokat: kovászos uborka. Az ételek ízesítésére használjunk zöldfűszereket: vasfű, majoránna, zeller, kapor, bazsalikom. Kerüljük az ételek utánsózását! Javasolt napi sóbevitel: napi 5g, mely egy teáskanálnak felel meg. Ebbe beletartozik az ételkészítéshez felhasznált só is.