varandosag1Várandósság alatt fokozatosan gyarapszik a testtömeg. A súlygyarapodás ideálisan a terhesség folyamán összesen 10-12 kg-ot ér el. A gyarapodást a magzat (3,4 kg), az anyaméh (0,9 kg), a méhlepény (0,7 kg), a magzatburok, a magzatvíz (0,8kg), az anya vérmennyiségének növekedése (1,2 kg), a folyadék visszatartás (1,4 kg), a zsírlerakódás (3 kg) és az emlők mirigy-állományának növekedése (0,45 kg) alkotja. Azenergiaigény az első harmadában legfeljebb 6-7%-kal nő, ami nem többet, mint 150 kcal energiatöbbletet jelent naponta. Később már ennél többel, mintegy 300 kcal energiával növekszik az igény. Amennyiben a fizikai aktivitás jelentősen csökken, és/vagy a kismama már a terhesség kezdetén túlsúlyos, ne növelje a napi energiabevitelét. Az összes energia igény kb. 60 %-a a megnövekedett alapanyagcserére és 40% pedig az újszövetek képzésére fordítódik. Ha a leendő anyuka súlyfelesleggel kezdi a várandósságot, akkor gyarapodása ne haladja meg a 9-10 kg-ot, nagyobb túlsúly esetén a 7-8 kg-ot, mert ellenkező esetben nagyobb a terhesség alatti komplikációk veszélye és nehezebb a szülést követően az eredeti súlyt elérni.Ha nem megfelelő tápláltsági állapotban kezdi az anya a terhességet, akkor törekedjen arra, hogy az első harmadban testsúlya érje el a kívánatos értéket.A várandós anya alultápláltsága esetén gyakrabban fordul elő koraszülés és alacsony születési súly.Fehérjebevitel

A várandós anyának naponta 10 g-mal több fehérjére van szüksége. Ezt a plusz 10 g fehérjét értékes fehérjeforrásokkal pl.: 3 dl tejjel, 3 dkg félzsíros sajttal, 5 dkg sertéscombbal, 2 db tojással lehet fedezni. A fehérjén kívül szénhidrátból és zsírból is kevéssel többet ajánlott bevinni a megnövekedett energia szükséglet fedezéséhez. A zsírok esetében is ugyanolyan fontos a minőségük mint a mennyiségük. A főként növényi eredetű zsiradékokban és a tengeri halakban lévő többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a szív-, és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Egyik fajtájuk az omega-3 zsírsavak, amelyeknek szerepük van a szem ideghártya és az agy fejlődésében. Egyes kutatások szerint várandósság idején ezeknek a zsírsavaknak a hiányos bevitele gyakrabban vezethet terhességi magas vérnyomáshoz, koraszülésekhez. Megfelelő bevitelükkel – tengeri halakból és bizonyos fajta növényi olajokból – az említett kórképek előfordulásának gyakorisága csökkenthető.


Szénhidrátbevitel

A szénhidrátok, mint tápanyagunk mozgósíthatók legkönnyebben energiatermelés céljára. A különböző szénhidrátok arányára azonban figyelmet kell fordítani. Háttérbe kell szorítani az egyszerű szénhidrátokat (cukrokat), és növelni kell a rostokban gazdag összetett szénhidrátok mennyiségét. Ilyenek a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyerek és péksütemények, valamint a nyers zöldségek, a főzelékfélék és a gyümölcsök. A kismama étrendjében különösen nagy gondot kell fordítani a megfelelő mennyiségű (minden étkezésre) élelmi rost bevitelre  a székrekedés megelőzése érdekében.


Zsírbevitel

A terhesség alatti étrend fehérjében gazdag és viszonylag szénhidrátdús, tehát relatíve zsírszegény legyen. A szervezet ugyanis ilyenkor fokozottabban érzékeny a zsíranyagcsere-zavarokra, és könnyebben felszaladnak a kilók is, ezért a megnövekedett energiaigény ellenére se fogyasszon több zsírt. A előforduló zsíranyagcsere-zavarok esetén, az étrendbe jól beépíthető növényi zsiradék/olaj (hőfoktól függ) a kókuszzsír. Tehermentesíti a szervezetet a zsírbontás alól, mert könnyen, emésztőenzimek közreműködése nélkül is jól felszívódik.

  • A kókuszzsír egy rendkívül eredményesen használható zsiradék, könnyen emészthető, rövid-, és közepes hosszúságú zsírsavakat tartalmaz. Ezek rövidebb idő alatt oxidálódnak, mint a hosszú szénláncú zsírsavak.
  • A sztearinsav (hosszú szénláncú zsírsav) csökkenti a zsiradékok, olajok emészthetőségét. A kókuszzsírban a sztearinsav mindössze 2%-ot tesz ki, míg például a lenmagolajban 3%, a napraforgó olajban 4,7%, az olívaolajban ez 2,5%.


Folyadékbevitel

Ha a várandós anyukának nincsenek ödémás tünetei (vizesedés főleg a lábon), nem kell a folyadékfogyasztást korlátozni. A vízháztartást nagymértékben befolyásolja a szervezetbe jutó konyhasó

mennyisége. Mivel a konyhasó vízvisszatartó hatású, hajlamosít az ödémák kialakulására, azok lassúbb apadására. A napi folyadékigényt főleg italokból elégítjük ki, de egyes táplálékok is jelentős mennyiségű vizet tartalmaznak (gyümölcsök, zöldségek, savanyított tejtermékek, levesek, mártások, főzelékek). A  szomjúság legjobban ivóvízzel, ásványvízzel oltható. A napi folyadék szükséglet kb. 2 liter. Ennek fedezésre az italok közül legalkalmasabb a jó minőségű víz és ásványvíz, a natúr vagy hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcs-zöldséglé, natúr gyümölcstea. Az értékes innivalók sorában a tej, tejes italok-turmixok és az ivójoghurt, kefir is igen csak említésre méltó. A tej 87-89%-át víz alkotja, többi részét, pedig magas biológiai értékű fehérje valamint tejcukor és tejzsír. Ezen kívül számos fontos vitamin és ásványi anyag forrása is.


Vitaminok


A-vitamin

Várandósoknak az első trimeszterben (a várandósság első 12 hetében) különösen óvakodniuk kell a túlzott beviteltől, szívfejlődési rendellenességet okozhat. Ha egy kismama magzatvédő vitamint szed, mellé A-vitamin készítményt tilos szedni. A-vitamin az állati eredetű élelmiszerekben találhatók (máj, tojás, vaj). Az A-vitamin előanyaga a béta karotin, mely a mélysárga zöldségekben és gyümölcsökben található elsősorban. Ha béta karotinból bőven fogyasztunk, akkor a szervezetünkben abból pontosan annyi A-vitamin képződik, melyre a szükségünk van! Béta karotin források: sárgarépa, sütőtök, cékla, brokkoli, zeller, sárgabarack, sárgadinnye.


B1-vitamin

Ha az anya étrendje tartalmaz elegendő B1-vitamint, akkor az újszülöttnek sincs szüksége pótlásra. A B1-vitamin hiánya okozza a Beri-beri betegséget, B1-vitaminban gazdag a teljes kiőrlésű rozsliszt, kukorica, élesztő, zöldborsó, káposzta, olajos magvak, gesztenye, hús és máj. Főzés során a táplálék B1-vitamin tartalma mintegy felére csökken.


B6-vitamin

Várandósan megnövekszik a szervezet B6-vitamin igénye, B6-vitaminnal csökkenthetők a reggeli hányingerek, illetve a magnézium hiányhoz társuló lábikragörcsök. A magnézium felszívódásához, beépüléséhez elengedhetetlen a B6-vitamin. B6-vitamin hiánytünetei a fentieken túl immunrendszer gyengeség, a fehérje anyagcsere romlása. B6-vitaminban gazdag ételek: búzacsíra, élesztő, napraforgó, vöröshagyma, káposzta.


B12-vitamin

B12-vitamin az állati eredetű élelmiszerekben fordul elő, ezért a szigorú vegán (kizárólag növényi) étrendet követők számára javasolt a B12-vitamin pótlása. Amennyiben a várandós szigorúan vegán étrendet követ, javasolt számára a B12-vitamin pótlása.

C-vitamin

A C-vitamin az egyik legfontosabb vízben oldódó vitamin, minden életfolyamathoz szükséges, minden rugalmas anyag képzéséhez (bőr, kollagén, izmok, szalagok stb.) kell. Az immunrendszer működéséhez is elengedhetetlen a C-vitamin. A legtöbb zöldségben és gyümölcsben megtalálható.


D-vitamin

Többféle D-vitamin létezik, közülük a legfontosabb a D2– és D3– vitamin, az emberi szervezetben elsősorban a D3-vitamin található, ezt tekintjük általánosan D-vitaminnak. Az A-, és D-vitaminok egymás hatását felerősítik. Valamint D-vitaminra van szükség a Ca beépülésére is. Terhesség alatt a megfelelő csontfejlődést elősegíti.


E-vitamin

Az első és legfontosabb tulajdonságaként a spontán vetélést megakadályozó (antiabortív) képességét ismerték fel, ezért a tulajdonságáért kapta a „termékenység vitaminja” nevet. Amennyiben az étrend tartalmaz elegendő E-vitamint, úgy nincs szükség kiegészítésre. E-vitaminban gazdag élelmiszerek: napraforgó, mandula, szójaolaj, dió, búzacsíra, brokkoli, kelkáposzta, mélytengeri halak.


Folsav

Folsav szükséges a vérképzéshez, az immunrendszer egészséges működéséhez. A tervezett terhesség előtt legalább 1 hónappal elkezdett folsav-pótlással megelőzhetők a velőcső záródási zavarokból adódó fejlődési rendellenességek, mint pl. a nyitott gerinc. Folsav hiánya szoptatós anyáknál a tej elapadását okozza.
Folsavban gazdag minden zöld növény: spenót, saláta, zöldbab, brokkoli, de a zöld növényeken túl a káposztafélék is jó folsavforrások.


K-vitamin

A K-vitamin a véralvadáshoz szükséges a szervezetben, hiánya vérzéses komplikációkhoz vezethet. Ritka, de veszélyes betegség az újszülött kori vérzékenység, mely K-vitamin adásával megelőzhető.

 

Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok közül a kalcium, magnézium, foszfor iránti igény 50%-kal, a jód, cink, réz iránti igény 25-30%-kal nagyobb a terhesség alatt. A vas szükséglet a 4. hónaptól duplája a fogamzás előttinek. A magzat kalcium igénye a 3. harmad idején a legnagyobb. Túlzott mértékű kalcium, vas bevitele csökkentheti a cink felszívódását. A kalcium felszívódását, hasznosulását, csontokba való beépülését egyes tényezők gátolják, például a túlzott só- és zsírbevitel, az oxálsav (spenót, sóska, kakaópor), az üdítőitalokban lévő foszfor, a túlzott koffeinbevitel, túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás és a mozgásszegény életmód.


A terhességgel kapcsolatos gondok

hányingerre az állapotos kismamák kb.70%-a panaszkodik. Segíthet, ha még felkelés előtt az ágban elrágcsálunk pár szem kekszet, kétszersültet és hozzá fogyasztunk kortyonként egy kis világosra főzött teát.

Jellemző a székrekedés is a terhességre. Megfelelő zöldség és gyümölcsfogyasztással, teljesőrlésű lisztből készült pékipari termékekkel, bő folyadékfogyasztással, probiotikumokkal, rendszeres napi kíméletes sétákkal rendezhetjük ezt a problémát.

gyomorégés szintén gyakori jelenség áldott állapotban, javasolható a keksz, a kétszersült és a Salvus víz fogyasztása.

 

Ha szeretne személyre szabott tanácsot kapni étrendje összeállításával kapcsolatban kérem, jelentkezzen be!
Tel.: 30 825 90 69
Várom Önt rendelésemen Budapesten és Balatonfüreden, amennyiben elfoglalt, vagy távolabbi a lakóhellyel rendelkezik,
választhatja az Online konzultációt is!