A CROHN BETEGEK TÖBB MINT KÉTHARMADA NORMÁLIS ÉLETET TUD FOLYTATNI!
A Crohn betegség egy gyulladásos bélbetegség. A bélnyálkahártyát és a bélfal mélyebb rétegeit is érinti. A gyulladás szakaszos formában (egészséges és ép szakaszok váltakozása) az egész tápcsatornában kialakulhat a szájnyílástól a végbélnyílásig, de leggyakrabban a vékony-, és vastagbél szakaszok érintettek. Korokozó nem mutatható ki. Az idült gyulladás következtében heg-, és sipolyképződés, a bélen képződött repedés gyakori szövődmények.
Kialakulásának okai
- Kialakulásának oka pontosan nem ismert. Genetikailag meghatározott fogékonyság megfigyelhető a kialakulásában, jellemző a családi halmozottság. Előfordulásban szerepet játszhat az, hogy a szervezet nem ismeri fel a bélben élő baktériumokat és ellenük védekező folyamatokat indít be (autoimmun folyamat).
- Pszichoszociális stresszhatásokkal való összefüggése valószínű.
- Allergiás hajlam és a magas cukortartalmú és a finomított szénhidrátokban gazdag étrend, az édesség fogyasztás, a hidrogénezet zsírok túlzott fogyasztása valamint az alacsony rostbevitel szintén, valamint a dohányzás.
A betegség többnyire fiatal felnőtt korban kezdődik, nők és férfiak közt ugyanolyan gyakoriságú.
Tünetek
A tünetek lassan alakulnak ki, tartós panaszokkal. Jellemző az étkezés utáni fokozódó fájdalom a has jobb oldalán. Gyakori tünet a fájdalmas, görccsel járó hasmenés.
A betegségben nem kizárólag bélben jelentkező tünetek lehetnek:
- A felszívódási zavar – vérszegénység, fogyás, elektrolit zavarok
- izületi panaszok, gyulladások
- bőrelváltozások (erythema nodosum)
- szemtünetek (uveitis, epsicleritis)
A diagnózis felállítása(mindig az orvos feladata)
- Végbélvizsgálat: a tapintható eltérések felmérésére használja az orvos.
- Hasi ultrahang vizsgálat: a bélfal vastagságáról és a vastagbél elhelyezkedéséről ad információt.
- Kolonoszkópia (vastagbéltükrözés): a vastagbél nyálkahártya vizsgálatra szolgáló módszer. A Colitis Ulcerosától való elkülönítés megállapítható, ha a gyulladás láthatóan mélyebb rétegeket is érint. A kolonoszkópos vizsgálat étrendi előkészítést igényel, mely egy 2-3 napos salakanyag szegény diétát jelent. A vizsgálat napján bőséges folyadékfogyasztás javasolt. A vizsgálatot a betegség aktív (gyulladásos) szakaszában nem végzik el, mert a beöntés a beteg állapotán jelentősen ronthat.
Kezelés
Minél hamarabb felfedezik, annál eredményesebb a kezelés. Az orvosnál tisztáznia kell a betegség kiterjedését és az esetleges szövődményeket. Ehhez az egész tápcsatornát át kell vizsgálni.
Gyógyszeres kezelés során alkalmazzák:
- A gyulladáscsökkentőket, ilyen a szulfaszalazin (5-ASA) származékok, melyet tablettában és kúpban is adhatnak, szedésüknél megfelelő mennyiségű folsav bevitelről gondoskodni kell. A kortikoszteroid készítmények szedése mellett kalciumban gazdag étrendet biztosítunk. A szteriodok mellékhatásaik miatt tartósan nem adhatók.
- Az immunrendszerre ható gyógyszereket, melyek a gyulladást fenntartó immunológiai folyamatokat gátolják.
- Biológiai szereket kizárólag kórházakban, infúzióban adják súlyos bélgyulladás, sipolyok, végbél melletti erős gyulladáskor, gyógyszeres kezelés hatástalansága esetén.
- Antibiotikumok: a Crohn betegségben a bélbaktériumok kiváltó szerepe jellemző, így gyakran alkalmazzák az antibiotikumokat.
Műtét
A műtétet akkor hajtanak végre, ha bélelzáródás, az életet veszélyeztető vagy nehezítő sipolyok, erős vérzés áll fenn. Ebbe a betegségben a bélszakasz eltávolítása nem hoz végleges gyógyulást, hiszen a gyulladás a tápcsatorna bármelyik szakaszán létrejöhet.
Kiegészítő kezelés
A tápanyagok a vékonybélből szívódnak fel. A Crohn betegek vékonybél érintettsége következtében előfordulhat felszívódási zavar. Az iható rostmentes gyári tápszerek jól alkalmazhatók a leromlott állapotú betegeknél. Ezek a tápszerek bontott állapotú tápanyagokat tartalmaznak vitaminokkal és ásványi anyagokkal együtt, melyek a vékonybélből teljesen felszívódnak. Hatására a hasmenés és a láz csökken a vérkép javul, biztosítható a megfelelő tápanyag ellátást.
A vashiány kezelésére gyógyszeres vaskezelésre kerülhet sor. A vashiány kialakulhat a felszívódási zavar és a vérzés miatt is. Vastabletta szedését kizárólag orvosi utasításra tegye! A vas legjobb forrásai a húsok, éppen ezért a betegség jobb szakaszában a betegek feltáplálására fontos táplálékul szolgál. A zsírszegény húsok a gyulladásos bélbetegek alapvető tápláléka.
A felszívódási zavar következménye kalciumhiány is lehet.
A vékonybél utolsó szakaszából szívódik fel a B-12 vitamin, mely, a betegség szempontjából ha érintett, B12-vitamin hiányt okozhat. Szerepe a fehérjék épülésében, a lábadozásban, a vérszegénység kezelésében van, valamint roboráló hatású. Kizárólag állati eredetű táplálékokban található meg.
A probiotikumok a normál bélflóra kialakítása miatt fontosak. Használatuk kúraszerűen ajánlott. Bevitelükről gondoskodhatunk magas csíraszámú készítményekkel.